Kedves naplóm! Lassan el kellene hagynom ezt a kezdést, mert ez az oldal nem is tartalmaz blogos bejegyzéseket. A történeteim új fejezeteit közlöm. Szóval legközelebb nem ezzel kezdem. De a lényeg, hogy itt a 7. fejezete az Élj úgy, mint sorozatomnak. Bogi a ruhának köszönhetően érdekes élményben részesül és közelebb kerül Gergőhöz.

Zsong a fejem, miközben Betti beszél. Összeszorítom szám és átkozom ezt a ruhát, ami rajtam van. Amikor barátnőm elhallgat, úgy ülök le, mint aki száz évig álldogált volna. Szandra nem mutat semmilyen reakciót az iménti dolgokra. Sőt, senki sem kiabál be, hogy a tanár miért reagált így az egyik diákjára. Talán hihetem azt, hogy csak én beszélem be magamnak a lebukás veszélyével járó dolgokat? Akárhogy is, soha többé nem öltözhetek így fel. Ha lemegy ez a nap, akkor sose hagyom magam rábeszélni ilyen ruhára. Vagyis, az iskolában semmiképp.

Kedves naplóm! Megérkezett az Élj úgy, mint... történetem következő fejezete. Bogi komoly gondok elé néz a családjával és kényszerhelyzetbe kerül. Ráadásul barátnője kényelmetlen szituációba kényszeríti a lányt. Mindez kiderül a fejezetből. Azt hiszem, innentől kezdve nehezebbek lesznek a dolgok. Egy kis ízelítő:

Reggel a szüleim által ébredek, akik folytatják ott, ahol abbahagyták tegnap este. Mintha mi sem történne, össze pakolok az órarendem segítségével. A mai napon nem lesz olyan órám, amit Gergő tartana, de a tesit nem úszom meg. Nincs bajom vele, de az idős tanárunk felfogása elképesztő. Össze cipzározom táskámat és keresek olyan ruhát, amiben jól fogom érezni magam.

Kedves naplóm! Elkezdődik a lightos fantasym végre. Két lány, egy titokzatos múlt, különös érzések, amiket a lányok nem tudnak megmagyarázni. Nem tervezek bele 18+ jeleneteket, szóval erre senki se számítson, aki esetleg belevág az olvasásába. Az elején még az olvasó sem fogja érteni, de később kiderül, hogy honnan erednek a lányok érdekes érzései. Kiderül majd, hogy mi a nap és a hold és, hogy mire is képesek együtt. De ez még a jövő kérdése. Egy kis ízelítő:

Amikor még élt a mamám, elmesélt nekem egy történetet. A napról és holdról szólt, akiknek szerelme messze felülmúlt mindent, amit el lehet képzelni. Azonban voltak, akik mindenképpen azon mesterkedtek, hogy kettejüket össze ugrasszák. Ennek persze oka is volt, hiszen hatalmi harcban volt a két oldal. Ennél többet sosem mondott, aztán elhagyott minket. Egészen addig nem foglalkoztam a holddal, amíg egy éjszaka nem ébredtem arra, hogy valami hihetetlenül égeti a bőrömet. Pontosabban a csuklómat. Egy hold motívum.

Kedves naplóm! Itt is van a mai napra az ötödik fejezet. Úgy döntöttem, hogy bevezetem azokat a fejezet címeket, amikben az Élj úgy, mint... után jön az, hogy miként is. Az ötödik fejezeté a mostani bejegyzésemben lehet olvasni. Ebben a fejezetben Bogi megkapja első feladatát osztályfőnökétől, amire két hetet kapott. Emellett történik valami, ami még egy gondot okoz a lánynak. Egy kis ízelítő:

Amikor szembesülök azzal, hogy mi lesz a konkrét dolgom, mint képviselő, rájövök, hogy az időm java része az iskoláról fog szólni. Csak az alvás nem. Az órarendünket tudjuk már, amit Gergő elmondott nekünk. Magázódik, mert így tartja helyesnek. Az első óránk vele van és bár elméletileg ez is egy osztályfőnöki, úgy dönt, hogy kicsit matekozhatnánk, ha már a kötelező dolgokat elmondta. Egy egyenletet ír fel a táblára. Hátának látványa is elég ahhoz, hogy olyan dolgokra gondoljak, amikre nem lenne szabad. A fejembe csak nem lát bele senki! Ha azon jár az eszem, hogy szívesen ölelném át, akkor azon fog. Amikor megfordul, gyorsan a füzetemre nézek és leírom az egyenletet.

Kedves naplóm! Az Élj úgy, mint... sorozatom 4. fejezete is megíródott. Sikeresen elolvastam a Hidegháború című könyvet, mely először a wattpadon látott napvilágot, azóta egy vastag könyvben kapható. Tanár és diákja kapcsolatról szól (egyik kedvenc témám) és totálisan széttört, de valami olyan szinten, hogy azóta is keresem a szívem szilánkjait. Mivel én is ebben a témakörben írok, így az agyam gyorsan kapcsolt, hogy figyeljek arra, ami igenis fontos: a tiltott részre. Eszemben sincs a könyvhöz hasonló vonalon menni, mert az (szebb szóval élve) kopi lenne és nem azért írok, hogy más után menjek. Szereplőim tisztában vannak azzal, hogy a kapcsolatuk nem lenne szép szemmel nézve mások számára, így hoznak egy szabályt, amihez kötelességük tartani magukat. Igaz, hogy kitalált történet, kitalált karakterekkel, de ez nem fantasy és szeretnék a valóság talaján maradni. De, ahogy megszokható, egy kis ízelítő:

A nyár utolsó napján mivel is tölthetném az időmet, mint Gergővel. Most először járok nála. Nem is tudtam, hogy kertesházban él, egyedül. Amikor magához invitált, kissé vonakodva fogadtam el. Robi esetében azért volt más, mert a szülei ott voltak, szinte mindig. Itt viszont kettesben vagyunk. Csak ő és én. Leültet az előszobában lévő kanapéra, amivel szemben van egy nagyképernyős tévé, alatta egy két polcos szekrény, filmekkel.