Kedves naplóm! Az Élj úgy, mint... sorozatom 4. fejezete is megíródott. Sikeresen elolvastam a Hidegháború című könyvet, mely először a wattpadon látott napvilágot, azóta egy vastag könyvben kapható. Tanár és diákja kapcsolatról szól (egyik kedvenc témám) és totálisan széttört, de valami olyan szinten, hogy azóta is keresem a szívem szilánkjait. Mivel én is ebben a témakörben írok, így az agyam gyorsan kapcsolt, hogy figyeljek arra, ami igenis fontos: a tiltott részre. Eszemben sincs a könyvhöz hasonló vonalon menni, mert az (szebb szóval élve) kopi lenne és nem azért írok, hogy más után menjek. Szereplőim tisztában vannak azzal, hogy a kapcsolatuk nem lenne szép szemmel nézve mások számára, így hoznak egy szabályt, amihez kötelességük tartani magukat. Igaz, hogy kitalált történet, kitalált karakterekkel, de ez nem fantasy és szeretnék a valóság talaján maradni. De, ahogy megszokható, egy kis ízelítő:

A nyár utolsó napján mivel is tölthetném az időmet, mint Gergővel. Most először járok nála. Nem is tudtam, hogy kertesházban él, egyedül. Amikor magához invitált, kissé vonakodva fogadtam el. Robi esetében azért volt más, mert a szülei ott voltak, szinte mindig. Itt viszont kettesben vagyunk. Csak ő és én. Leültet az előszobában lévő kanapéra, amivel szemben van egy nagyképernyős tévé, alatta egy két polcos szekrény, filmekkel.