Kedves naplóm! Az elmúlt napokban csak az írásaimat posztoltam. Ideje lenne kivételt tenni. Van egy izgalmas kihívás, amiből nem szeretnék kimaradni, ha már az írásról van szó. Mivel a blogolás és történet írás terén friss vagyok, így nem hívott meg senki. Szerencsére enélkül is meglehet csinálni. Mielőtt rátérnék, új kinézetet varázsoltam az oldalra, mert a színes már kezdett sok lenni. Ami most van, az a gportálon a portálépítős oldalaknak köszönhető. Nem vagyok sajnos szakértője a kódolásoknak, így ez marad. De nekem tetszik, most olyan hangulatos lett így. De akkor jöjjön az a bizonyos kihívás.

Kedves naplóm! Rájöttem, hogy új történetem fejezetei nem fognak napról napra jönni, de nem is kell, hogy így legyen. Ezen fejezet számomra új, mert felnőtt jeleneteket tartalmaz, így 18+ Ezt fontos jeleznem. Én szóltam! Ezt leszámítva, szerintem jó lett. A következőekben Will drága meséli el, hogy mit miért és hogyan. Egy kis ízelítő:

Napok óta Will van a fejemben. Nem tudom, hogy miért hívom így a gondolataimban. Szégyellem, de többször is magamhoz értem, miközben felidéztem az arcát, a kezét és valamennyire a testét is. Pont annyit, amennyit láttatni engedett az az öltöny. Sosem voltak még ilyen elképesztő orgazmusaim. Pedig semmi különlegeset nem használok, csak a kezemen lévő ujjakat. Őrület! Nem nevezném magam perverznek, sem rossznak csak azért, mert megérintem testem azon pontját, ami a legérzékenyebb. Mindezek ellenére… nem tagadhatom le, hogy vágyom az érintésére. Furcsa vagyok, hiszen csak egyszer találkoztam vele. Lehet, hogy ő már el is felejtett azóta. Nem jártam napok óta a bárban. Nem engedik meg, a kártyás eset óta. Minden nap ugyanaz van. Felkelek, néha elmegyek ide, vagy oda, aztán hazajövök, teszek-veszek a lakásban, eljön az este. Ha olyanom van, kielégítem magam, aztán alszom. Dolgoznom kellene, de nem tudom, hogy ilyen fiatalon merre is induljak el. Hol találok olyan helyet, ahova kellek?

Kedves naplóm! Új történetemnek itt is a folytatása. Bemutatkozik William is, aki, az a mindenkit is az ágyba viszek, aki nő, típusú férfi. Mesél kicsit a múltjáról és, amit lehet róla tudni. A végén Lyna is kap szerepet. Illetve kiderül, hogy milyen kártyáról is van szó, vagyis... sokkal inkább az derül ki, hogy mit is jelent. Vajon mi lesz ezek után? Lyna megérzései mit jelentenek? Egy kis ízelítő, ahogy eddig is:

Sosem voltam híve az erőszaknak. Ám apám másképp gondolkodott mindig is. Kemény körökben mozgott és mindig készen állt a harcra, ha úgy hozta az élet. Aztán egy nap, találkozott anyámmal. Egymásba szerettek, végül világra jöttem, mint szerelmük egyetlen gyümölcse. Aztán anyám elhunyt, amikor 5 éves voltam. A hiányát nem csak én éreztem. Apám teljesen megváltozott. Úgy vélte, ha nem tanít meg az életre, nem fogom tudni megvédeni magam a jövőmben. Így hát megtanított verekedni, megmutatta hogyan kell a fegyvereket használni. A motorokat is bemutatta számomra, valamint, 18 éves koromban a piákat és a nőket is elővette a tarsolyából.

Kedves naplóm! Most, hogy Lilyék története véget ért, belevágok egy másikba. Ez már komolyabbnak számít és egy 18-as jelölést is kapott. Csúnya beszéd és felnőtt tartalom miatt. Lyna az egyik mesélő, míg a másik később kiderül. Szeretném izgalmasra megírni, így nem biztos, hogy olyan sűrűn jönnek a fejezetek, mint első történetemnél. Az első fejezet már készen van és lehet olvasni is. Egy kis ízelítő:

Az apám egy bárban dolgozik, ahol általában motoros arcok bukkannak fel. Külsőleg ugyan keménynek látszanak, de a legtöbbjük szelíd kezesbárány. Van közülük olyan, aki drogot árul és teszi mindezt úgy, hogy csak azok tudják, akik vagy itt dolgoznak, vagy a belső körbe tartoznak, esetleg megveszik. Én nem tartozom közéjük és soha nem is szeretnék. Arany sárkányoknak nevezik magukat és elvileg veszélyes ellenségeik vannak. Egy összetűzés során páran meghaltak mindkét oldalon. Igyekeznek elkerülni a másik bandát, de nem mindig olyan egyszerű ez nekik. Nem mondanám, hogy fenomenális életem van ilyen emberek között, de elvagyok.

Kedves naplóm! El sem hiszem, hogy első történetem befejezett lett. Élveztem írni, ezért is jöttek ilyen sűrűn a fejezetek. Tudom, hogy lehetett volna többet is írni, valamint a helyszínek leírásai is mehettek volna, de előtérbe helyeztem az érzéseket és a cselekedeteket. Lily a szívem csücske lett, imádnivaló lány. Emilyt nem utálom, de sajna neki nem szántam jó dolgokat. Az utolsó fejezet rövidke lett, de benne van minden. Emellett van egy epilógus is, amiben Lily mesél még egy kicsit. Összeségében, nem tartom rossznak eme történetet, de úgy éreztem, nem nyújthatom tovább, mert félek, hogy akkor elrontom és olyat írok, ami nem tetszene. Ha bárki elolvassa, remélem, hogy tetszeni fog neki. Lehet, hogy hülyeségnek gondolja valaki ezt a testcserés dolgot, de egy írásban bármi megtörténhet és én megtörténté tettem. Egy kis ízelítő:

Sosem akartam repülőre ülni, pláne nem elutazni egy olyan helyre, ami már kegyetlenül messze van az otthonomtól. Annyira menekülni szerettem volna, hogy önként sétáltam a poklomba. Tokióban vagyok, mert ez a férfi ezt akarta. Már arra gondoltam, hogy pénzért fog futtatni, de elmondása szerint a nője vagyok. Nem érhet hozzám senki, csak ő. Az ágyban durva velem, így csak ő élvezi, míg én várom, hogy végre befejezze. Ötletem sincs, hogy miért vagyunk itt. Néha fegyver van nála. Mikor rákérdeztem, hogy miért, nem válaszolt csak annyival, hogy kurvára nincs hozzá közöm. Talán valami maffia tag lehet. Ki más rohangálna fegyverrel a kezében, a rendőrökön kívül? Eddig egy alkalommal hagytam el ezt a hotelt. Akkor, amikor egy partiba mentünk. Koktélruhát kellett felvennem, magassarkú cipőt és ékszereket. Ebben a hidegben kicsit sem élvezetes. Mákom van, hogy nem lettem beteg.