Kedves naplóm! Végre megírtam a Gold Dragon 8. fejezetét. Szereplőim dolgát nem könnyítem meg és még sok minden vár rájuk. Hogy mi lesz a vége, az majd kiderül, ha eljön az ideje. A fejezet közepén picit elakadtam, de pár nap után sikerült befejezni, ami ugye a mai nap. Egy kis előzetes:

A mennyezetről hatalmas kristály csillárok lógnak és olyan hatást keltenek, mintha mindjárt le akarnának esni onnan. Az épület belseje arany színben pompázik, néhol fekete és fehér mintákkal ellátva. A talpunk alatt márvány mintázatú padló van és az ablakok nagyok, melyen élénken világít be a nap. Lassan eljön a karácsony és csak most szembesülök azzal, hogy ez lesz az első, amit egyedül fogok tölteni. Liam a kezembe nyújt egy pezsgős poharat, melyben van ital is. Megragadja derekam és arrébb sétálunk. Olyan ruhát kaptam erre a napra, ami tökéletesen illik ehhez a helyhez.

Kedves naplóm! December van, vagyis beléptünk a karácsony hónapjába. Sajnos hó nincs, de remélem, hogy lesz alkalmam a gyerkőcöt szánkózni vinni, mert eddig nem nagyon sikerült. Mindig közbejött valami. Hamarosan bevásárlok majd könyvekből, mert a Szülinapos lányt elolvastam, de akarok még! A Birthday Girl egy nagyon jó könyv, élveztem minden sorát. Tiktokon láttam és már annyiszor jött velem szembe, hogy úgy voltam vele: nekem ez kell! És nem bántam meg. Valamiért amúgyis tetszik ez a fiatal lány, idősebb pasi felállás. Nem tudom rá a választ... Elég sok könyv fut velem szembe amúgy azon a platformon, szóval vannak tervek, hogy miket veszek meg. Addig is körbenézek, hogy miket nem olvastam még el soha. Akad egy pár.
A saját műveimet szeretném átnézni, hogy ne legyenek benne hibák. Elírás, vagy ilyesmi. Jól jönne egy ember, aki szívesen átnézné a fejezeteket. De nem szeretném másra hárítani. A következő napokban átolvasgatom, esetleg kibővítem őket. Az Élj a testemben történetem pedig átírásra kerül. Eléggé összecsapott lett és rövid is. Egy hosszabb verziót szeretnék összehozni, amiben több kifejtést kapna a testcserés dolog. A befejezés is más lenne. De ebben az évben nem ezzel fogok foglalkozni. Majd jövőre valamikor. Egyébként 3 aktív történetem van, így lassan ki kellene találnom egy ütemtervet, hogy ne össze-vissza legyen minden. Ezen még gondolkodom kicsit.
Ha már könyvek és írás... Volt egy időszakom, amikor teljesen mással foglalkoztam. Elég sok évet vett el tőlem a dolog (hobbi feliratozás). Akkor azt hittem, hogy ez az, amiben otthon érzem magam, szerettem is csinálni és örültem, hogy a nézőknek sikerült örömöt okozni a feliratok elkészítésével. De mióta visszataláltam az olvasáshoz és íráshoz, rájöttem, hogy nem az a nekem való hobbi. Nem ott éreztem úgy magam, hogy arra gondolhattam volna: otthon vagyok! Tény és való, izgalmas volt csinálni, de most, hogy abba hagytam, nem hiányzik. Visszatértem önmagamhoz és sokkal másabb lett a világ is. Furcsa lehet ezt értelmezni, de talán nem lehetetlen. Még annyit így a végére, mert aztán kiírtam magamból, amit akartam (nem lett hosszú), hogy szeretnék véleményeket hozni az olvasott könyvekről.

Kedves naplóm! Lyna érdekes döntésre jut, ismét. Hogy ezt később bánni fogja, az majd kiderül később. Will pedig elhatározásra jut. Vagyis a Gold Dragon történetemnek meghoztam a 7. fejezetét. Egy kis részlet belőle:

Will van előttem. Felém sétál, lágyan érinti meg kezeim, szemembe néz. Csókra számítok, de ekkor hirtelen megfordít. Erősen megszorítja csuklómat és a falhoz nyom. Nem hallom, mit mond, de szájából folyik a gyűlölet. Utál engem, de nem tudom, hogy miért. Mivel ártottam neki, hogy így érez? Elereszt, így felé tudok fordulni, de egy fegyverrel kell szemeznem. Félek. Miért? Meghúzza a ravaszt…

Kedves naplóm! Soha nem gondoltam volna, hogy a városomat bedobom egy történetbe, de megtörtént. Bogi karaktere nekem nagyon bejön. Az első fejezet már olvasható. Emellett az eddigi írásaimat feltettem a wattpadra, az Élj a testemben nem került fel, de azért, mert átírásra kerül majd. Egyelőre még nem, de majd jövőre. Hosszabban szeretném megcsinálni. Belevinni plusz dolgokat. Valamiért elkapkodottnak érzem és nem fejtettem ki bőven. Plusz, hiányzik Lily is. A történetem menüpontot kissé átvariáltam. És most egy kis ízelítő, az Élj úgy, mint... című történetem első fejezetéből:

Kissé idegesen állok a sorban, ami az óriáskerékhez vezet. Arról volt szó, hogy ez egy randi lesz, de persze, hogy nem jön el. Arra gondoltam, hogy végre szerelmet vallok neki, de megint ugyanaz. Talán érthető, ha arra gondolok, ez egy egyoldalú érzés. Nem lenne nekem fontos, ha tudnám, ez az izé örökké itt marad. De ideiglenesen tették ki, pár napra. A városom nem éppen az a hely, ahol ilyen érdekességek lennének. A nagy tömeg elég beszédes, de Robi sehol. Előkapom telefonom és megkeresve számát, tárcsázni kezdem. Az előttem lévők már ülnek is fel az üres kabinba és meg itt toporgok. Nem veszi fel, lenyomom. A csudába már!

Egyébként az Eufória kapcsán úgy döntöttem, belenézek az alkonyatba, hogy emlékeztessem magam Edwardra. Hát... szenvedés nézni, de azért már tudom, hogy nagyvonalakban milyen. Szeretném mássá tenni az én történetemben. Remélem, hogy ez senkinek sem lesz gond, aki esetleg azt olvassa.

Kedves naplóm! Arany sárkányok sorozatomnak megérkezett a 6. fejezete. Eléggé megkuszálom a dolgokat. Szereplőim olyan döntéseket hoznak, melyeket lehet, hogy később megbánnak. De hogy így lesz-e, az majd idejében kiderül. Van, aki háttérbe szorul, van, aki előtérbe kerül, de minden karakternek meg van a maga feladata. Egy kis ízelítő:

Bezárja az ajtót, leültet az ágyra. Az italokat tartalmazó asztalhoz lép és önt valamit kettőnknek. A partin szóló zene éppen csak, hogy eljut hozzánk. Nem akarok arra gondolni, hogy Will mit érez, vagy, hogy milyen arcot vágott. El kell felejtenem, mert egy olyan dologba vágtam bele, ami eltarthat hosszú hónapokig is. Fáj a szívem, de az apámról van szó és rajta kívül nincs is senkim. Ethan miatt jöttem rá, hogy mit is érzek. Hálás vagyok neki, ugyanakkor, minden érzést el kell felejtenem. Aznap, amikor megkaptam a levelet, mindenre számítottam, csak arra nem, hogy az apámat ájultan és szétverve látom egy képen.