A mai napon szembesültem azzal, hogy nem írok jól. Az a helyzet, hogy nem is írok rosszul, de jól sem. Mivel maximalista vagyok, így igen rossz hatással tud rám lenni ez. Egy kis okulás után javítás alá veszem a történeteimet. Így előreláthatólag nagyon nem hozok új fejezetet, hiszen átírom a részeket. Egyelőre nem tudom, hogy mennyi időbe is fog telni ez, mivel bétázókat manapság nem találni, így magamnak kell megoldanom és ha van célom (igenis komoly cél), akkor azért tennem kell. Őszintén szólva, a korábbi hobbim sem csigázott fel ennyire, noha szerettem csinálni. Az írás pedig egy olyan dolog, ami már nem hobbi, hanem szenvedély. És szeretném ezt úgy csinálni, hogy jó legyen. Ha csak magamnak akarnék írni, el sem kezdeném, mert lejátszanám az egészet a fejemben és annyiban is maradna a dolog. De mivel minden álmom az, hogy a saját könyvemet fogjam a kezemben, így komolyan tenni is szeretnék ezért. De fejlődni és tanulni sosem késő. Szóval, ha valakinek van álma, azért tennie is kell és én erre az útra szeretnék rátérni, akármilyen nehéz is lesz. Ha bízom magamban eléggé, akkor menni fog! A pénztárcába való nyúlás... már egy másik történet.